Hogyan válik a mese valósággá? – egy igaz történet

A 2001-ben megalapított www.egyszervolt.hu története stílusosan szólva igen mesés.  Sok kis gyereknek okozott örömöt ez az oldal, játszhattak itt, verseket hallgathattak, vagy épp kisfilmeket nézhettek.  A versek , az animációk, de lehet,  hogy egy cseppnyi varázslat is átszőhette azóta az oldalt, mert idén valóban mesébe illő levelet kapott a szerkesztőségünk. Fogadjátok szeretettel ezt a történetet.

 

 

 

 

 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ötlet, amiből 2001-ben megszületett egy mese oldal, amely telis-tele játékokkal, dalokkal, animációkkal és mesékkel. A nézők nagy örömére a szerkesztők gondoltak egy nagyot és tovább fejlesztették az oldalt.  Az online tér új felületén chat-szobát indítottak el, ami akkor nagyon nagy újdonságnak számított. Hiszen a facebooknak, iwiw-nek még híre hamva sem volt. Akkor még a chat szó is újdonságnak számított, az oldal készítői is épp csak ismerkedtek mindezek szabályaival — ki, hogy lép be, hogyan viselkedünk, miképp beszélgetünk az online térben. Programozók, szerkesztők hirtelen új szerepkört is kaptak, moderátorrá váltak. Felügyelték a chat-szobát és a játékokat, ahol alatt szintén beszélgethettek a gyerekek.

Ahogy az oldal és az online világ is tovább fejlődött az egyszervolt.hu chat-szobája eltörpült a nagyok mellett, lassan megszűnt. Ám addig, ameddig működött sok kisiskolásnak ez a tér volt az első online beszélgetős oldala.

A készítők nem is gondolták volna, hogy milyen sokat adott egy-egy felhasználónak az egyszervolt.hu ezen funkciója, egészen idén őszig, amikor is egy kedves levelet kaptak egy régi felhasználótól.

 

„Először is hagy köszönjem meg kitartó sok évnyi munkájukat. 17-18 évvel ezelőtt kezdtem el oldalukon böngészni és kistiniként chatelni a felületükön. Azidőben sok online barátságot és ismeretséget kötöttem, 4-5 emberrel mai napig szoros kapcsolatot ápolok, egyikükkel oly szorosat, hogy egy hálószobán osztozunk. :)) Úgyhogy ezúton is köszönöm Önöknek a Férjem, gyermekeim Édesapját!” -Zoltai-Lencsés Brigitta

 

A mese valósággá vált, s innentől már a jelenben vagyunk. Mert mi az egyszervolt.hu szerkesztői is csak ámultunk bámultunk, hogy ennyi év távlatából ilyen kedves üzenetet kaptunk!

Brigi Székesfehérvár mellett él férjével és három kisfiával. Megtudtam tőle, hogy hogyan kezdett el először chatelni, mit jelentett a családjukban az az egy szem számítógép, és miért is volt fontos az online térben való ismerkedés.

 

 

 

„13 éves voltam — meséli Brigi –, amikor elkezdtem chatelni az egyszervolt.hu felületén. Hárman vagyunk testvérek, ezért édesanyám mindig beosztotta, hogy ki, mikor ülhet le a géphez. Ritka alkalom volt, és csak egy óráig ülhettem a gépnél, aztán jöttek a tesóim.”

 

Hogy mire elég egy óra? Az már a nekünk írt levélből is kiderült, ismerkedni, barátkozni.

Briginek sok barátja lett az online térben, amely akkor nagyon nagy újdonság volt. Hiszen úgy kellett barátkozni másokkal, hogy nem is látod őket. Csak írogatni tudtak egymásnak a gyerekek, s persze ha úgy adódott, akkor találkoztak élőben is.

 

„A chaten sokan voltunk, igazi nagy baráti társaság jött össze. Ez egy újfajta bandázás volt, modernebb. De igazából nem ez töltötte ki a szabadidőmet, mert sok barátom volt a környéken is, ahol laktam, s velük is nagyon jóban voltam. Érdekesség, hogy volt egy lány, akivel szintén itt lettem jóba, kb. 60 kilométerre lakott tőlem, de soha nem találkoztam vele. Viszont milyen az élet, egy nyaralás során Görögországban találkoztunk teljesen véletlenül. Nagy öröm volt, mikor kiderült, hogy mi az online térből, szintén az egyszervolt.hu chatjéről  ismerjük már egymást.”

 

Ahogy írta Brigi, a férjét is itt ismerte meg. Ki gondolta volna, hogy egy játék, beszélgetés milyen meghatározó lesz.

 

„Igen a férjem is benne volt ebben a kis beszélgetős körben, de csak jóval később találkoztunk élőben. Akkor 15 évesek voltunk, én Székesfehérváron laktam, ő meg Budapesten. Ide-oda vonatoztunk, hogy találkozhassunk. Később össze is házasodtunk. Ma már három csodás kisfiúnk van, egy négy éves és két éves ikerfiaink.„

 

Brigi története itt nem ér véget. A három gyerekes édesanya mesekönyvet adott ki idén, amelyről így mesél:

 

„Gyermekkorom óta vonzódom az olvasáshoz és az íráshoz. Nagyszüleimnél töltött nyaraimon könyvek sokaságát olvastam ki, és Nagymamám kézzel írott receptesfüzetének kockás lapjaira jegyeztem le saját történeteimet. Nagyim mondogatta is, hogy „Lányom, egyszer írónő lesz belőled”… 😊 de teljesen más irányt vett az életem és közgazdász lettem.

Azonban a mesés történetek ismét előjöttek gondolataimban, amikor Kisfiaim megszülettek és beköszöntöttek az esték. Elkezdtünk jó hangulatban, együtt meséket szőni. Egyik este, az egyik történet annyira magával ragadta nagyobbik Fiúnkat (4), hogy másnap kérte folytassam ugyanazt a történetet. Harmadnap szintén. S a végére egy szép teljes történet kerekedett ki a mesénkből. Amit végig követett, gyakran figyelmeztetett, ha egy történeti szálat valahol elakasztottam, hogy azt is meséljem tovább. Csak ámultam, hogy mennyire figyel rám, issza a szavaim. Mindig csodás élmény együtt létrehozni a saját mesevilágunkat.”

 

Brigi mesekönyvéről a következő cikkben olvashattok!